Korábbi postban már futólag megemlítettük a témát, de akkor most néhány részletesebb info, hogy mindenki tisztán lásson, mit is takar pontosan a szó: favela.
Az első favelákban, amikor még Afrikai negyednek hívták, rabszolgák laktak Rió külkerületében. Az 1888-as
rabszolga felszabadítás után nagyszámban költöztek ide a munkát
nem találó, föld és pénz nélküli afrikaiak. Az első hivatalos favela nevű szegény
negyed 1897-ben jött létre, mikor is 20.000
leszerelt katonát költöztettek Rióba Bahia-ból. A katonák ismerték a favela nevű bőr iritáló fát ami Bahiában honos, így lakhelyüket
elnevezték favelának. Sao Pauloban csak a 19. században indult meg az ilyen jellegű negyedek terjeszkedése. Az első favelát 1940-ben regisztrálták a városban, természetesen akkor még elenyésző lakossággal. Az itt élők száma egyre nőt, ami teljesen érthető, hiszen az ország többi részén nem volt semmilyen megélhetési forma. Az emberek mindenüket, sokszor családjukat is hátra hagyva költöztek a két nagyvárosba. A házak először papírkartonokból, majd fából és bádogból végül összelopkodott téglából épültek és mindez önkényes területfoglalással járt.
Manapság se sokkal jobb a helyzet. A lakók meglehetősen mostoha körülmények között élnek. A legtöbb házon
nem láttam ablakot és ajtót, már amennyire a kocsiban ülve ezt meg lehet
figyelni. Én még nem jártam bent, bár tervezem. Nem kell megijedni, nem
akarok lemondani az életemről, de van olyan favela is, ahová a
"kívülálló" is bemerészkedhet, persze csak kísérettel. Ezek a helyek
azok, ahol az emberek, már nem csak drog-, fegyver-, ember-, és
szervkereskedelemből élnek, hanem van saját pékségük, boltjaik, még
művészeik is. Ahol már bevezették a csatornát, a vizet és az áramot és
talán még kis adót is fizetnek. Habár az utóbbi nem nagyon jellemző. (Van egy új törvényük, miszerint ha befejezik a házukat, akkor nem kell adót fizetniük. Ami persze vicces, hiszen most se fizetnek, mivel a legtöbbnek nincs miből.) A favelák saját közigazgatással és törvénnyel rendelkeznek. A
legtöbbjükbe még a rendőrség se merészkedik be.
Brazíliában két nagyvárosban, Sao Pauloban és Rió de Janeiroban
találhatók meg a legnagyobb favela negyedek. Pontos
adatokat nem találtam a neten, de a brazil wikipédia alapján 2010-ben
több mint 2 millió ember élt Sao Pauloban a nyomornegyedekben, ami
vszínű sokkal kevesebb nem nagyon lett. Maximum az életkörülményeik
javultak. Holott a gazdaság fellendült és egyre több ember költözik vissza eredeti otthonába, még is egy 2011-es adat alapján még mindig 11,4 millió ember él az országban nyomorban és embertelen körülmények között.
Az állam tehetetlen, mert nincs szociális háló, amivel segíteni tudná ezeket az embereket. Nem tudják őket kiköltöztetni, mert nincs pénz az albérletre, se szociális lakásra.
A betegségekről meg ne is beszéljünk. Hiszen a higiénia hiányában a járványok úgy terjednek, mint a futó tűz.
A tűzzel kapcsolatban eszembe jutott, hogy nemrégiben a magyar tv is közvetítette azt a tűz esetet, ami itt Sao Pauloban egy favelában történt. Na ez a másik nagyon nagy probléma. A viskókat olyan közel építették egymáshoz, hogy nem jut be autó, így tűzoltó és mentő se. Az alábbi linken látható néhány fotó, ami szerintem nagyon megdöbbentő és sajnos valóságos.
A fenti adatok tényeken alapulnak, de most néhány sorban szeretném megosztani a saját élményeimet ezzel kapcsolatban.
Rabszolgaság még mindig létezik, legalábbis én ezt így látom. A társadalmi különbséget a pénz, vagyis a gazdagok és a szegények közti óriási különbség adja. Félreértés ne essék, nem azt akarom mondani, hogy legyen mindenki egyenlő, viszont megdöbbentő azt látni, hogy a gazdag réteget milyen mértékben szolgálja ki a nyomorban élő szegény réteg. Ez alatt pl a következőket értem: a személyzet a melletted lévő nyomornegyedből jár hozzád, a luxus apartmanodba dolgozni. Takarít, főz rád, és legtöbbször a gyerekedet is ők nevelik. A luxus lakásokat úgy építik, hogy a személyzetnek van saját szobája, fürdőszobája és konyhája. Ergo tényleg veled lakik, úgy, mint az Izaurában. Ja és kötelező az egyenruha, mert hát különben senki nem látja, hogy neked telik a személyzetre. (a státuszszimbólumokról és ezek jelentőségéről egy másik posztban még írok, mert van miről)
Természetesen itt sok szervezet tevékenykedik, akik próbálnak a szegényebb embereknek segíteni. De ami engem a legjobban megdöbbent, hogy a gazdag réteg, aki igazán megtehetné, hogy segítsen, na ők azok, akik leginkább behunyt szemmel közlekednek az utcán, vagy betonfallal, biztonsági őrökkel és besötítétett autókkal próbálják magukat elzárni a külvilágtól. Tuti, hogy mindenki látta már azt a híres fotót, ami a neten kering. Íme alább:
(Photo: www.pc.org.br)
Ez a valóság! Tényleg ilyen a város. Az utca egyik oldalán csilivili, bár szerintem rémesen kinéző toronyépületek, a másik oldalon nyomor. Sao Pauloban két ilyen nagy favela található:
Paraisópolis
a másik Heliópolis - egy közelebbi kép a faveláról
És íme két kép amit, mi készítettünk:
