Montag, 2. Juli 2012

Und immer wieder der alte Tanzbär...

Heute wollte sich meine liebe Frau eine Tanzschule in der Nähe ansehen um mich dann den Rest der Woche dazu zu überreden, daß ich dort ggf. einen Kurs mit ihr beginne. Ihre Überraschung war riesig, als wir uns direkt heute Abend angemeldet und sofort mit der ersten Stunde begonnen haben. Wir lernen jetzt Zouk. 
Wenn wir in ein paar Jahren nach Europa zurückkommen, und die Wiedereingliederung in den "normalen" Berufsalltag schwer fallen sollte, kann ich dann noch immer Tänzer werden.

Sonntag, 1. Juli 2012

Grillen, EM-Finale und viele Tips

Leider fand das EM-Finale ohne deutsche Beteiligung statt, ein Anlass zum Grillen war es dennoch. Eine Truppe zusammengewürfelt aus Brasilianern, Deutschen, Kolumbianern und natürlich einer Ungarin haben zusammen den Spaniern beim Siegen zugesehen.
Das Essen war weniger multikulturell. Es gab ein paar "deutsche" Salate und Mengen von brasilianischem Fleisch.
Neben alkoholfreien Getränken und Bier darf es auch nicht an Caipirinha fehlen. Ganz unproblematisch geht der Brasilianer dabei mit den Eiswürfeln um. Es wird einfach das Eis verwendet, in dem vorher das Bier gekühlt wurde... Übrigens benutzt man für einen guten Caipirinha KEINEN Pitu. Der ist hier etwa vergleichbar mit Rotwein aus dem Tetra Pak.

Natürlich tauscht man sich bei einem solchen Zusammentreffen auch darüber aus, wo man welche Dinge am besten kaufen kann. So ist unsere Liste der neu auszuprobierenden Läden wieder ein wenig größer geworden. Inzwischen wissen wir jetzt auch, wo man deutsches Brot bekommen kann und welche gewohnten Kleinigkeiten es außerdem auch hier gibt.

Unseren Pool haben wir heute auch erstmals getestet. Das ganze Becken hatten wir für uns alleine. Seitdem wir hier sind, haben wir noch niemanden darin gesehen. Es ist schließlich auch Winter!

Samstag, 23. Juni 2012

Feuerwerke, Hundespazierer und Jobs die es nicht geben sollte...


Feuerwerke gibt es im nördlichen Europa zu Silvester, beim Schützenfest, bei Rhein in Flammen und zur Herbstwoche in Lippstadt. In Sao Paulo gibt es diese jeden Tag (zumindest zur Zeit). Oft ist der Anlass zu vielen Spontanfeuerwerken ein erzieltes Tor während der Copa Libertadores. Wir haben zwar noch keinen Fernseher, bekommen jedes Tor jedoch lautstark mit. Teilweise haben die Leute nicht genug zum Leben übrig, für Feuerwerke reicht es jedoch immer. So ist das mit dem Fußballenthusiasmus. Bis zum 4. Juli wird die Copa noch andauern, mal abwarten was danach kommt.
Jedenfalls beunruhigt uns das Geknalle nicht, es ist vermutlich nur selten mit Blei gemischt. Wir sind ja hier schließlich nicht in Mexiko.

Etwas überrascht waren wir doch, als uns von dem Beruf des Hundespazierers berichtet wurde. Arbeitskräfte (gering qualifizierte) sind hier relativ günstig. Warum sollte man dann seinen eigenen Hund selber ausführen? Bei durchschnittlich 270 Regentagen im Jahr ist das schließlich kein Vergnügen. Außerdem holt der Hundespazierer das liebe Haustier zweimal pro Tag ab und zieht für rund 2 Stunden durch die Gegend. Bis zu 9 Tiere darf ein Hundespazierer in Brasilien auf einmal ausführen.
In Argentinien ist dies sogar ein "Ausbildungsberuf". Ein qualifizierter Hundespazierer darf dort 12 Hunde an der Leine führen.

Das Wochenende gehört der Familie. Beliebte Freizeitgestaltung ist, mit dem Auto durch die Gegend zu cruisen und Shoppingcenter zu besuchen (ohne unbedingt etwas zu kaufen). Natürlich schaut man sich an einem Wochenende gerne auch eine neue Wohnung an. 
Damit die freien Wohnobjekte leicht gefunden werden können, steht an jeder zweiten Straßenecke ein armer Wicht mit einem Schild um den Hals, auf welchem die Richtung der Wohnung und deren Größe / Zimmerzahl angegeben ist. Sollte es solche Jobs wirklich geben?

Néhány érdekesség vegyesen…


Néha nem tudom, hogy mi az amit meg kellene osztanom veletek ezen az oldalon, mert ha úton vagyunk akkor olyan sok különbözȍ inger ér minket. Több ezer fotót és videót készíthetnénk, de vhogy még sem uazt az élményt adják, mint amikor szembejön veled az utcán. Tényleg csak azt tudom mondani, hogy ezt látni kell a saját szemeddel ahhoz, hogy érezd, milyen is itt valójában az élet. De azért próbálkozunk, mindketten a saját stílusunkban. Akkor lássuk csak, mi az, amirȍl a mai mese szól.

Panem et circenses / Kenyeret és cirkuszt (a népnek) mondja a  latin közmondás, ami itt így hangzana: focit és tȕzijátékot, na meg egy autót a népnek.
Hihetetlen, de minden este, amióta a Copa –libertadores a dél-amerikai focibajnokság(olyan mint az EB) elkezdȍdött , úgy érezzük, hogy szilveszter van. Na de nem csak egy 20-30 perc  erejéig, hanem órákig. Mindez a gólok számától és a lelkes szurkolótábor hangulatától függȍen megadott idȍközönként. Vajon ingyé adják, talán osztogatják az itteni rakétákat??? Hát nem!! Mint megtudtuk a lelkes rakétalövöldözés, hát hogy is fogalmazzam meg…nem a „középosztály“ szórakozása. Ergo inkább nem lesz holnap vacsorára való, de meg kell ünnepelni, hogy nyert a kedvenc csapatunk, de szerintem azt is ha veszítettek! Ezt csak gondolom, mert itt az emberek akkor is mosolyognak és jókedélyȕek, ha épp bánatuk van.:)
Mi lesz itt 2 év múlva, ha megkezdȍdik a világbajnokság!!! Mindenesetre a mostani hangulatot még július 4.-ig élvezhetjük.
Na és az autó! Hát igen! Ez is egy nagyon, de nagyon fontos dolog a brazilok életében. Koszos autót nem igazán látunk az útakon – hiszen minden hétvégén, szinte kötelezȍ az autók takarítása. Mindegy, hogy szegény vagy gazdag vagy. A különbség csak annyi, hogy fizetsz-e érte, vagy magad csinálod. De az autó mindenek felett, ami azt is jelentheti, hogy lehet, hogy nincs hol laknia, de van egy autója. Ha nem telik rá, akkor meg ellopják. Naponta Sao Pauloban kb 600 autót lopnak el, ami éves szinten egy 20 milliós lakosság mellett és a szegénységet figyelembe véve még egész türhetȍ. Ha azt nézzük, hogy pl Angliában naponta kb 550 autó cserél önkényesen gazdát. Ezért ajánlatos az ȍrzött parkolót használni, amit szemtelenül drágán kínálnak. 5 és 10 Reál között kostál egy óra, ami 500 és 1200 Ft! De a belvárosban 20 Reál is lehet, ami egy gyors fejszámolás után 2400 Ft-t jelent.(egy kis info:  a minimálbér 77.000 Ft.) Persze mindezek ellenére a parkolókban a helyeket vadászni kell és nem ritka, hogy a budapesti csúcsforgalommal felérȍ dugó keletkezik a parkolóházakban.

Munkahelyek, amik Európában nem léteznek…még
A bejárónȍ vagy a babysitter nem ismeretlen fogalom otthon sem, az már annál inkább, hogy ez itt természetes és nem kiváltság. A helyiek ezt csak annyival intézik el, hogy hiszen nem kerül sokba és ami nagyon fontos munkahelyet teremtünk vele. Igen, az utóbbi tényleg nem elhanyagolható szempont! A személyzet végül családtaggá válik, úgy mint ahogy ezt a brazil sorozatokból ismerjük, csak már európai szemlélettel.
Annál inkább meglepett minket a kutyasétáltató mint foglalkozás. Bizony-bizony, van ilyen. Hiszen a kutya a legjobb barátunk, bár itt nem szívesen osztják meg a helyiek a drága szabadidejüket velük. Ìgy fizetnek egy kutyasétáltató, aki minden nap egy bizonyos idȍpontban elviszi kedvencüket egy-két órára sétállni. Maximum 9 kutyával sétállhat egyszerre, ez egy nagyon fontos elȍírás! :-) Argentínában ez egy külön szakma, vizsgázni kell belȍle!
A családok hétvégi szórakozása a bevásárlóközpont, még akkor is ha nem akarnak semmit se vásárolni. Tehát útra kél Sao Paulo és természetesen autóval. Ès ha már úton vannak, akkor megnéznek egy-két kiadó, eladó lakást is. Ebben segítségükre vannak, azon kedves embertársaik, akik forgalmas keresztezȍdésekben és útak mellett egy óriási táblával a nyakukban mutatják a helyes írányt. Persze leülni tilos, hiszen akkor nem látszik a tábla!!!


Mittwoch, 20. Juni 2012

Churrascaria


Tegnap este vacsoránkat a Brazíliában közkedvelt éttermek egyikében fogyasztottuk el, melyet Churrascaria-nak hívnak. Az elsȍ fél órám azzal telt, hogy próbáltam felfogni mi minden történik egyidejȕleg körülöttem. Két percenként megjelent egy pincér vmelyik oldalamon és újabb és újabb grillezett marhahúst kínált fel. Természetesen mindig vmi újat, amit korábban még nem láttam. A tányéromon tíz perc után nem volt hely az újabb hús szeletnek, pedig igyekeztem felvenni a pincérek tempóját, de reménytelen próbálkozásnak tünt. Végül a segítség a helyiektȍl érkezett. Meg kellett fordítanom egy korongot (amit ȍszintén szólva én poháralátétnek néztem :-)).  A korong egyik oldala piros, a másik zöld színȕ. Ezzel jelzed, hogy igen szeretnél még fogyasztani, vagy nem köszi már degeszre ettem magam, vagy hagyjatok már végre enni!! A húsok mellé egy hatalmas büféasztalon pedig kedvemre válogathattam a finomabbnál finomabb salátákból és köretekbȍl. A felszolgálás hihetetlen tempóban és profizmussal történt. Az étteremben folyamatosan telt ház, holott nem ez az egyetlen ilyen hely Sao Pauloban. A pincérek pedig megszámlálhatatlan létszámban voltak jelen.
Ès egy kis info: a Churrascaria egy hagyományos dél brazíl étterem, ahol leginkább grillezett húsokat (Churrasco) fogyasztanak a vendégek. A húst nyárson a tȕzrȍl levéve  egybȍl a vendégasztaloknál szolgálják fel.  A pincérek közvetlenȕl az asztaloknál vágják le a hússzeleteket a nyársról, és megállás nélkül fel és alá rohangálnak a konyha és az asztalok között. (Ȍszintén szólva nekem úgy tünt, mintha vmi zsibvásárban lettem volna.) 
Kedves leendȍ vendégeink, ezennel ígéretet teszünk arra, hogy ide biztosan elviszünk benneteket, mert ezt látni és ízleni kell!

Gestern waren wir in einer Churrascaria zum Abendessen. Das Konzept sieht so aus, daß man sich an einem schön hergerichtetem Salatbuffet bedienen kann, so oft man möchte. Im Lokal selber laufen eine Unzahl an Kellnern mit verschiedenen Spießen herum und kommen direkt zum Platz. Hier kann man nun selber auswählen welches Stück Fleisch und wie viel heruntergeschnitten werden soll, direkt auf den eigenen Teller. Natürlich darf man nicht den Fehler begehen, sich am Salatbuffet den Teller voll zu laden. So bleibt nämlich weniger Platz für das Fleisch und das darf man sich nicht entgehen lassen! 
An jedem Platz liegt eine Karte mit einer roten und grünen Seite. Grün bedeutet: Kellner, komm weitherhin zu meinem Platz und biete mir Fleisch an. Rot bedeutet: Pause oder ich kann nicht mehr. 
Nach gefühlten 5kg ;-) habe ich ich auch auf rot geschaltet. Den Teller habe ich mir aber nicht wegnehmen lassen um alle Optionen offen zu halten und einen zweiten Angriff zu wagen. 

Natürlich fängt das Fleisch (der Magen) anschließend, wenn man bereits im Bett liegt, an mit einem zu sprechen und gibt bis zum Aufstehen keine Ruhe. Ich werde mir dieses Vergnügen trotzdem wieder antun!
Wer uns auch immer besuchen kommen wird, in dieses Lokal werden wir gemeinsam einkehren. Ein zusätzlicher Vorteil ist nämlich auch, daß man die Sprache nicht beherrschen muß sondern auch durch bloßes Zeigen das bekommt was man will (auch gut wenn der Mund noch voll ist).

Kiválaszthatod, hogy a marha mely részét szeretnéd enni. - Visuelle Darstellung zur einfachen Auswahl seines Lieblingsstückes


  A desszertnek mindig van hely! :-) Papaya - krémfagylalt!  Èdes, mint a méz, de isteni íze van.:) - Nachtisch paßt immer. Papayacreme mit Eis und Cassis